Az embereket mindig foglalkoztatta a kérdés, hogyan lesz valaki szupergazdag, mi kell ahhoz, hogy az ember műszaki zseni legyen vagy sikeres kockázati alapot vezessen. Rúgjon fel mindent és hagyja ott hamar az iskolát, vagy ellenkezőleg, menjen a Harvardra, és lépjen be a Goldman Sachs bankházba? Milliárdosnak születni kell vagy végig kell járni a létrát? Mi a közös a szupergazdagokban? Van-e olyan titok, amely a self-made man, a "magát megcsináló ember" felemelkedését megmagyarázza? A Forbes magazin elhatározta, hogy végére jár a dolognak, nem éri be olyan általános magyarázatokkal, mint az illető szerencséje vagy ambíciója.
Az adatbázisokban utánanézett a vagyonosokról ismert tényeknek, hogy feltárja a tényleges jellemzőket. Elemezte a vállalkozók szüleinek foglalkozását, iskoláinak helyét és tanulmányi eredményeit, pályájuk kezdeti szakaszait és más olyan tapasztalataikat, amelyek a rendkívüli vagyon felhalmozásának útjára irányíthatták őket. A folyóirat által a 400 leggazdagabb amerikairól készített lista alapján bevallottan nem tudományos eszközökkel készített tanulmány néhány érdekes megállapítást tartalmaz.
Az egyik legelső az, hogy a szupergazdagok jelentős részének szülei kitűnő matematikai érzékkel rendelkeztek. A számok kezelésére való képesség igen fontos ahhoz, hogy valaki milliárdossá válhasson, a matematikai képesség pedig öröklődik. A Forbes 400-as listáján szereplő személyek szülei között sok volt a mérnök, a könyvelő és a kisvállalkozó.
A lakosság más csoportjaihoz képest több amerikai milliárdos vagy majdnem-milliárdos született ősszel (és főleg szeptemberben), mint más évszakban.
A 400-as listán szereplő 274 önerőből felemelkedett pénzmágnás 14 százaléka nem járt egyetemre vagy nem szerzett diplomát. Azok a tanulmányaikat saját elhatározásukból megszakító egyéniségek, akik szupergazdaggá váltak, leginkább technológiai vállalkozóként szereztek hatalmas vagyont: ilyen Bill Gates (Microsoft), Steve Jobs (Apple), Michael Dell (Dell), Larry Ellison (Oracle) vagy Mark Zuckerberg (Facebook).
Azok, akik pénzügyi pályán szerezték vagyonukat, az egyik legmagasabb képzettséggel rendelkező alcsoportot alkotják: minden második közülük mesterképzésen szerzett diplomával rendelkezik. Az utóbbiak 70 százaléka a három legrangosabb egyetem - a Harvard, a Columbia vagy a Pennsylvaniai Egyetemhez tartozó Wharton School of Economics - egyikén kapta meg az MBA-t.
Nem feltétlenül a tanult emberekből lett a leggazdagabb
A tíz számjegyű dollárvagyonokat gyűjtő mohó elmék jelentős részét a Goldman Sachs bankház vonzotta magához. Legalább 11 mai vagy közelmúltbeli pénzügyi milliárdos dolgozott a Goldmannál vagy valamelyik leányvállalatánál pályája kezdetén - köztük van Edward Lampert, David Tepper, Daniel Och és Leon Cooperman.
A Forbes 400-as listáján szereplők közül többen is súlyos kudarcokat szenvedtek el pályájuk elején, ami növelte félelmüket a bukástól. R. J. Kirk gyógyszeripari mogul első vállalkozása csőddel végződött - ezt sajnálja, de hasznosnak tartja az akkor szerzett tapasztalatot. "A korai kudarc a siker szükséges, de nem elégséges feltétele" - mondta 2007-ben a magazinnak.
Phil Falcone egy 2008 novemberében lezajlott kongresszusi meghallgatáson bevallotta, hogy az 1990-es évek elején kudarccal végződött egy másik cég felvásárlására tett kísérlete, de "ez a történet több olyan értékes tanulsággal járt számomra, amely nagy szerepet játszott abban, hogy a Harbinger Capital befektetési alap sikeres vezetőjévé válhattam".
Több mai és korábbi milliárdos a Yale-en belépett a Skull and Bones (Koponya és csontok) titkos egyetemi társaságba, amelyről több hollywoodi film is készült. Közéjük tartozik Edward Lampert befektető, továbbá a Blackstone egyik alapítója, Stephen Schwarzman, illetve a FedEx létrehozója, Frederick Smith.